A régi idõkben nyáron növénytermesztéssel, télen pedig vadászattal, teremtették elõ a megélhetéshez szükséges javakat. Ezáltal az év számukra két fontos szakaszra bomlott. Ezeknek az idõszakoknak a kezdetét konkrét napokhoz kötötték. Ezek voltak a téli és a nyári napéjegyenlõségek idejei. A nyári idõszakaszt a Bertalan-éj ideje alatt május elsejének éjjelén még a téli szakaszt, november elseje éjjelén kezdõdött. Ezeket úgy is nevezték, hogy a fényesség és a sötétség idõszakai. Késõbb már nem kettõre, hanem négy részre osztottak, fel egy évet. Imbolc (télbúscuztató)-ot, augusztus elején Lugnasad (aratásünnep). Ezek a szétosztás! idõk lényegében a mai évszakok, tavasz, nyár, õsz, tél kezdetét jelentették.
Ezekben az idõpontokban ünnepeket tartottak, melyeket boszorkány-éjjeleknek is hívtak. Ezen négy idõponton kívül még négy dátum van, mely az istentiszteletek, szertartásának idejét meghatározta. Ezek az idõpontok az úgynevezett évszakok felezõ idejei. December 21, március 21, június 21 és szeptember 21.
Ezeken a napokon mindig tartanak nagyobb boszorkány összejöveteleket. Ezen kivül a telihold és az újhold idején összejönnek. Például egy mágikus rituálét egy rákos daganat elmulasztására fogyó holdnál csinálnak, hogy új múljon el a daganat, ahogy a hold fogy.

Fõbb nemzetközi boszorkány ünnepek (Esbatok)

Az év elsõ napja (boszorkány naptár szerint)

November 1. Halloween boszorkány újév

December 21. Yule (téli napforduló - fény újjászületése)

Február 1. Imbolc (télbucsútató)

Március 21. Ostara (tavaszünnep)

Május 1. Beltane (Walpurgis- a- meleg ünnepe)

Junius 21. Litha (tûzünnep)

Augusztus 1. Lugnasad (aratási ünnep)

Szeptember 21. Mabon (Földanya ünnepe)

Fõbb Magyaros boszorkányünnepek:

Április 24. Szent György (Gellérthegyi boszorkánytalálkozó)

December 13. Luca napja (sötétség ünnepe)

Sabbatok

Minden holdforduló

Telihold

Feketehold